Rólam

Hargitai ÁgnesMi olyan fontos az ember életében, amit érdemes megemlíteni egy életrajzban?
 
Röghöz kötött ember vagyok, amióta megszülettem azóta Pécsett élek. Próbáltam városrészt váltani, de végül ugyanoda tértem vissza, mint ahonnan elindultam. A gyökerekhez.

Boldog gyermekkorom volt, mert szeretetben nõttem fel.

Hitvesemmel több, mint 30 éve élek szeretetben. Két felnõtt gyermekünk teszi még boldogabbá életünket.
 
Az ember idõvel rájön, hogy semmi nem olyan fontos és értékes a saját életében, mint a lelke mélyébõl fogant gondolatok és az azokból született cselekedetek, mert ezekbõl áll össze az igazi önéletrajza.

Mire megszerezi valaki a hõn áhított anyagi javakat, titulusokat, beosztásokat, már nem is olyan fontosak számára és idõvel el is értéktelenednek.
 
Bizonyítványaim csak akkor akadnak a kezembe, ha a fiók mélyén keresgélek valamit.

Az iskolában nem az életre neveltek, nem adtak tanácsot, hogy hogyan kell majd okosan döntenem, ha felnõtt leszek. A tapasztalatokat magamnak kellett megszereznem.
 
Az igazi tanáraim ti vagytok: barátok, ismerõsök, társak, kollégák, .... EMBEREK, akiket elém sodort az élet.

Nincs olyan találkozás az életemben, amit megbántam volna, mert mindegyik megtanított valamire. Tõletek tanultam minden olyan dolgot, amitõl értékesebbnek érezhetem magam tegnapi önmagamnál.
 
Rájöttem, hogy az írás mindig is jelen volt életemben. Hol naplót, hol életút elemzést, hol pedig elõadás anyagokat vetettem papírra.

De csak most jött el az ideje annak, hogy azt írjam le, amit a lelkem mélyén érzek, amit megtanultam arról, hogy lehet boldogan élni az életet.